Vénás keringési elégtelenség okozta sebek
Az alsó végtag visszereinek (vénáinak) működési elégtelensége gyakori. A visszérbetegség nők esetében 25–33%-ban, férfiaknál 10–20%-ban fordul elő. A betegség gyakorisága sok okkal magyarázható: túlsúly, elégtelen mozgáskultúra, gyógyszerek, nehéz fizikai munka, dohányzás, stb. A súlyos vénás elégtelenség szövődményeként az alsó végtagon fekélyek jelenhetnek meg, melyek megfelelő kezelés hiányában nem tudnak begyógyulni. Centrumunkban a vénás elégtelenség okozta sebeket, fekélyeket szakszerűen ellátjuk, legmodernebb kezeléseink segítségével akár a teljes gyógyulás is elérhető.
A vénás elégtelenség okozta fekélyek oka
Széleskörű kutatások folynak a betegség okának meghatározására. A kiinduló ok, hogy a vénák nem képesek maradéktalanul visszaszállítani a szívbe a szövetekből azt a vérmennyiséget, amelyet a szövetekből összegyűjtöttek, amely már nem tartalmaz oxigént és tápanyagokat. Ennek a vérnek vissza kellene jutnia a szívbe, hogy ott ismételten oxigénnel és tápanyagokkal telítődjön és az ütőereken keresztül ismételten a szervezetbe jusson.
Bizonyítható, hogy a betegség oka, a visszér falának kóros átépülése, amely azért jön létre, mert a vénás vér pang az alsó végtagokban, ezáltal nő az erek falára nehezedő nyomás. A nagy vénás nyomás következtében létrejött áramlási zavar károsítja az érfalat és a vérben lévő fehérvérsejtek a károsodott érfalon megtapadva gyulladást hoznak létre.
A bőr kis ereiben ez a gyulladás súlyos keringési zavart hoz létre. Az ér körüli szövetek gyulladása a mélyebb és felületesebb bőrrétegekben áttevődik a felszínesebb rétegekre és a hámra is. Ez vezet a gyulladáshoz és a hám károsodásához, majd a mélyebb szövetek elhalásához, és végül a seb(fekély) kialakulásához.
A korai tünetek felismerése azért fontos, mert a kezdeti tünetek kezelése megelőzi a szövődményeket és a lábszárseb kialakulását is.
A vénás elégtelenséget kísérő jellemző panaszok
Sajgó fájdalom, nehézláb érzés, az aló végtagok fáradékonysága, izomgörcsök (főleg éjjel), bőrviszketés, a végtag duzzanata, „nyugtalan láb” érzés, esztétikai panaszok. A panaszok fokozódnak a nap végére vagy terhelés után, melegben, hosszú állás vagy hosszas ülés után pl.utazás során, menstruáció alatt.
Korai Tünetek
A tágult, pangó vénák (visszerek) láthatóvá válnak az alsó végtagon. Az erek a bőr felszínéből kiemelkednek, tapinthatóak is. A lábon a talppal párhuzamosan tágult kis erek (teleangiectasiák) jelennek meg, mert a vénákban kialakult túl nagy nyomás egészen a legkisebb erekig terjed (1.kép). Ezt a tünetet a talppal párhuzamos értágulatnak nevezik (paraplantáris teleangiectasia).
Az érfalak károsodása következtében sejtek és folyadék lép ki az erekből, és a szövetekben lerakódva a végtagok megvastagodnak. A megvastagodott lábszáron a felszínre gyakorolt nyomás kis mélyedéseket hoz létre. Ez annak a jele, hogy felhalmozódott a gyulladást kisérő folyadék (ödéma). A folyadék összenyomhatatlan, ezért, az ujj nyomása a folyadékot eltolja, helyén bemélyedés keletkezik. A tünet úgy jellemezhető, hogy a végtag „tartja az ujjbenyomatot”.
A tágult vénák a lábszáron elődomborodnak, a boka. duzzadt, a talppal párhuzamosan tágult, kicsiny vénák szövedéke (paraplantáris teleangiectasia) látható.
A bőr és a bőr alatti szöveti elváltozások a vénás betegség következében könnyen felismerhetőek:
- a bőr elszíneződése, a vöröses szín a gyulladás jele (2.kép)
- később hámlás és barnás szín a jellemző, gyakori a viszketés. A tünetet a vénás keringési elégtelenségre jellemző pangásos bőrgyulladásnak, vagy pangásos ekcémának nevezik (3.kép)
- a gyulladás fokozódásával a károsodott érfalon keresztül folyamatosan távozik folyadék, gyulladásos sejtek, vörösvérsejtek. Ezek a szövetek közé jutott anyagok a hám alatt felszaporodnak és ezek a területek a lábszár alsó, belső harmadában a szövetek „megkeményedését” okozzák. Ez tapintással érezhető (lipodermatosclerosis). A hám nem mozdítható el az alatti lévő mélyebb szövetek felett, nem ráncolható, fényes, feszes, nyomásra fájdalmas (4.kép)
- kezelés nélkül a tünetek súlyosbodnak: a gyulladás fokozódik.
- A hámon a gyulladás hosszabb fennállása miatt nedvezés, hámlás, kisebb sebek keletkeznek (5.kép)
- a visszerekben pangó vér és a kialakult gyulladás miatt a szövetek nem kapnak elegendő oxigénben gazdag vért, ezért a sejtek elpusztulnak és seb alakul ki. Az erekből kilépett vörösvérsejtek a szövetek között rekednek és a vörösvérsejtek vastartalma barnásan elszínezi a hámot (6.kép)
- a vénás elégtelenség miatt kialakult sebek a lábszár belső, alsó harmadában képződnek. Itt a legkifejezettebb a vénás nyomás miatti pangás. A mély vénák és a felszínes vénák ezen a területen találkozásának, ez az oka a megemelkedett nyomásnak (6.kép)
- a kezelés következtében gyógyult sebek hegei behúzódásokat, hegeket és a barna vaspigment (vörösvérsejtek maradéka) jellegzetes maradványtüneteket hagynak maguk után. A tünetet a vénák károsodása után visszamaradt (post-trombotikus) tüneteggyüttesnek nevezik (7.kép)
A lábszár középső harmadában a bőr a vénás pangás következtében vöröses-barna színű, a boka megvastagodott.
A lábszáron láthatók a tágult visszerek. A boka felett tágult felületes érhálózat és kerek hámló, vöröses-barna plakkok vannak.
A lábszárak belső felszínén a bőr meleg tapintatú, gyulladt, a hám fénylő, feszes. A gyulladt terület rendkívül tömött tapintatú, nyomásérzékeny.
A lábszár bőre élénkvörös színű, gyulladt, meleg tapintatú, a felszín lemezesen hámló, kicsiny sebek is láthatók.
A lábszár belső felszíne barnásvörös színű, tömött tapintatú, 5x 3 cm nagyságú seb észlelhető.
A vénagyulladás és gyógyult seb utáni állapot. A lábszárak alsó harmadában a bőr behúzódott, a hegszövet tömött tapintatú, a bokák duzzadtak.
A vénás elégtelenség kialakulását elősegítik a következő tényezők
Túlsúly (obezitás)
A kövérség következtében a fokozott hasi nyomás lelassítja, terheli a hasban lévő vénák működését. Ez a fokozott nyomás az alsó végtagok vénáira is átterjed. Ez az oka annak, hogy a vénás vér visszaáramlása lelassul és az alsó végtagokban vénás pangást idéz elő
Életmód
A mozgásszegény életmód elősegíti a vénák károsodását, mert a mozgás biztosítja az izompumpát, amely szükséges az erek egészséges működéséhez. Az álló- és nehéz fizikai munka, vagy tartós ülőmunkával járó foglalkozás fokozza a vénás nyomást az alsó végtagokban, a lábszár izompumpája kevésbé működik.
Öröklődés
A vénafal, a billentyűk szerkezeti gyengesége veleszületett és öröklődő lehet. Bizonyított, hogy egyes családokban halmozottan jelentkezik a vénás elégtelenség és a következményes sebképződés.
Életkor
Idősebb korban az erek rugalmassága fokozatosan csökken, és ezzel egyidőben a visszérbillenytűk funkciója is alábbhagy, ezért az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb a vénák elégtelen működése és sebek kialakulása.
Nem
A nőknél gyakrabban megfigyelt a visszerek tágulata. A férfi:nő arány = 1:4, ez elsősorban a terhességgel magyarázható, de a hormonális fogamzásgátló készítmények további rizikófaktort jelentenek a vénás elégtelenség kialakulásában.
Földrajzi tényezők
A természeti körülmények között élő népeken a a vénás eredetű sebek sokkal ritkábban fordulnak elő, mint a városban élő lakosság között, aminek a rendszeres mozgás elmaradása az oka.
A vénás keringési elégtelenség okozta fekélyek kezelési lehetőségei
A vénák megbetegedése esetén a korai tünetek könnyen felismerhetőek. A korai tünetek jelentkezése esetén számos sikeres kezelési lehetőség van, amelyekkel megelőzhető a vénás elégtelenség következtében kialakuló sebek képződése: kompressziós pólya, orvosi gyógyharisnya, vénás torna, visszérműtétek.
