Nyiroködémában kialakult sebek

A nyiroködéma és a nyiroködémában keletkező sebek kialakulásának a megértéséhez szükséges a vér-, és nyirokkeringés legfontosabb működési törvényeinek a megértése. Akkor, ha az ütőéren több anyag kerül valamely szervünkbe, mint amennyit a visszerek onnan vissza tudnak szállítani, akkor a folyadék a szövetekben felhalmozódik, ami ödémát (folyadék lerakódás a szövetekben) okoz. Nyiroködéma esetében az vezet a sebek kialakulásához, hogy a hám megsérül, folyamatos irritációnak van kitéve, mert a szöveteket feszítő nyirokfolyadék „szétfeszíti a hámot”. A nyirokfolyadék a felszínre tör, feláztatja, macerálja a hámot.

A vérkeringés középpontja a szív. A szívből lépnek ki a friss vért szállító ütőerek (artériák), amelyek elviszik az oxigént és a tápanyagokat a szervezet minden sejtjéhez. A sejtek ezt felhasználják, elfogyasztják, mert ez szükséges az életben maradásukhoz és szervezet egészének a működése fenntartásához.

A tápanyagok a folyadék és az oxigén felhasználása után az anyagcsere révén a már szükségtelen salakanyagok visszakerülnek az erek közötti szövetekben és azokat onnan el kell szállítani. A salakanyagokat a visszerek (vénák) viszik vissza a centrális keringésbe, és így jutnak vissza a szívbe.

Az ütőerek és a visszerek mellett a vérkeringés harmadik tagjaként működnek a nyirokerek. A nyirokerek összegyűjtik a szövetekből azokat a nagy molekulájú anyagokat, sejteket, baktériumokat, vírusokat, amelyek feleslegesek vagy egyenesen károsak és nem tudnak a vénákon keresztül kiürülni a szervezetből. A nyirokerek is a szívbe juttatják a szöveti nyirokfolyadékot.

A salakanyagokat tartalmazó vért és nyirokfolyadékot a szív a vesébe, májba, tüdőbe juttatja. A szervezet számára már felesleges salakanyag igy a vizelettel, széklettel, a kilégzett levegővel kiürül a szervezetből.

A keringés bonyolult dinamikája akkor van egyensúlyban, ha a szervezetbe jutott anyagok a vér-, és nyirokkeringés segítségével eljutnak a sejtekhez, majd utána a salak maradéktalanul kiürül a szervezetből.

Mi a szerepe a nyirokkeringésnek?

A visszerek (vénák) szállítják vissza a szívbe a szöveti anyagcseretermékek és folyadékmennyiség 80%-át. A nyirokerek szállítják el a szövetekből elszállítandó anyagok 20%-át, ezt nevezik „nyirokköteles anyag és folyadékmennyiségnek”. Ilyen módon a visszerek és a nyirokerek együttesen felelősek azért, hogy a feleslegessé vált anyag-, és folyadékmennyiség maradéktalanul visszakerüljön a szívbe.

Ezen kívül a nyirokerek szállítják el a nagy molekulasúlyú anyagokat, a gyulladás alkalmával felgyülemlett sejteket, a szervezetbe került vírusokat, baktériumokat. A nyirokfolyadék a nyirokcsomókba kerül. A nyirokcsomók úgy helyezkednek el a nyirokerek mentén, mint a zsinórra felfűzött gyöngyszemek. Minden nyirokér „átfolyik” egy nyirokcsomón.

A nyirokcsomók szemétlerakó helyként, “szemétégetőként” működnek. A nyirokcsomókban olyan sejtek vannak, amelyeket „immunsejteknek” neveznek, mert az a feladatuk, hogy a szervezet védelmét (immunitás) biztosítsák.

Az egészséges nyirokrendszer- a nyirokerek és nyirokcsomók – ezáltal megakadályozzák, hogy a káros anyagok pl. baktériumok, vírusok, daganat sejtek a vérkeringésbe visszajussanak. A nyirokcsomókban ugyanis a védekezést szolgáló sejtek elpusztítják azokat, mielőtt a nyirokerek visszaszállítanák a felesleges, esetleg káros anyagokat, sejteket a szívbe, és azok a vérkeringésbe juthatnának.

A nyirokerek behálózzák az egész testet, és a salakot, káros anyagokat a nyirokcsomókon átszűrve szállítják a szívbe.

A nyiroködéma kialakulása

Nyiroködéma (a nyirokfolyadék tárolása a szövetekben) akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer (nyirokerek és nyirokcsomók) nem képes a „nyirokköteles folyadék és anyagmennyiséget” visszaszállítani a szívbe. Ennek a működési elégtelenségnek az oka leggyakrabban a nyirokerek vagy a nyirokcsomók (vagy mindkettő) károsodása. Ennek nagyon sok oka lehet: súlyos gyulladás, baleset, műtétek, daganatok kiirtása, röntgen besugárzás, érműtétek.

A nyirokrendszer károsodása azért következik be, mert a baleset, műtét, besugárzás, stb. azon a területen történik ahol a nyirokerek futnak.

A sérülés leggyakrabban nem akaratlagos, de törvényszerű. Életmentő műtétek közben akaratlanul, de szükségszerűen sérül a nyirokrendszer. Ilyen műtétek pl. az érszűkület kezelésére vagy visszerek kiirtására szolgáló műtétek, a daganatok kiirtása, a daganatos nyirokcsomók kiirtása, röntgen besugárzása.

Ritkább a veleszületett forma, amelyben bizonyított, hogy a nyirokrendszer az embrionális életben károsodott. Fontos a korai felismerése annak a ténynek, hogy a nyirokrendszer veleszületett elégtelensége esetén csecsemő vagy korai gyermekkorban, a pubertás idején jelentkeznek azok a tünetek, amelyek a veleszületetten elégtelen nyirokrendszer következtében alakulnak ki.

Nyiroködéma - 1. kép

Az orbáncot kisérő gyulladás után nyiroködéma alakult ki a bal aló végtagon.

Melyek a nyiroködémát jelző tünetek?

A nyiroködéma látható tünetei egyben a diagnózist is biztosítják. A tünetek kialakulásának az az oka, hogy a szövetek között maradt nyirokfolyadék fehérjében, zsírokban, sejtekben gazdag. A diagnózist biztosító tünetek:

Nyiroködéma - a végtagok megvastagodása, harisnya benyomata

A nyiroködémás lábszáron mély bevágást hagy a zokni gumiháza, a boka és láb cipószerűen duzzadt, az ujjak megvastagodottak, az ujjak tövében „csecsemőráncok”.

Nyiroködéma

Az ujjak megvastagodottak. Az ujjak izületei felett és az ujjak tövében, mély bevágások vannak, amelyek a csecsemő lábához hasonlítanak ezért a nevük „csecsemőráncok”.

A cipószerűen duzzadt láb tartja az ujjbenyomatot.

A cipószerűen duzzadt láb tartja az ujjbenyomatot.

A nyiroködémás lábszár bőre a narancs felszínéhez, a „narancshéjhoz” hasonlít

A nyiroködémás lábszár bőre a narancs felszínéhez, a „narancshéjhoz” hasonlít

Nyiroködéma

Az ujjak tövében és a bokánál is mély bevágások, „csecsemőráncok” vannak.

Szemölcsszerű bőrmegvastagodás, papillomatozisnak hívják

Kezeletlen nyiroködéma szövődménye a szemölcsszerű bőrnövedékek kialakulása. A tünet elnevezése „papillomatosis”.

Nyiroködéma

A mellműtét után kialakult másodlagos nyiroködéma esetén a kar és az ujjak megvastagodnak, a kéz cipószerűen duzzad, az ujjak tövében „csecsemőráncok”.

A nyiroködéma kezelése

A nyiroködéma kezelése szükséges, mert egyébként az ödéma állapota súlyosbodik, szövődmények keletkeznek. A nyiroködéma kezelés nélkül rokkantsághoz vezet. A szövődmények az életet is veszélyeztethetik, mert a fertőzéses szövődmények vérmérgezés, szepszis kialakulásával fenyegetnek.

A kezelés lényege az, hogy a fizioterapiás eljárásokkal a szövetekben összegyűlt nyirokfolyadékot vissza kell vezetni a centrális keringésbe.

A komplex ödémamentesítő kezelés elemei

Az ödémamentesítő kezelést az orvos felügyelete mellett és utasításai alapján a nyiroktherapeuta végzi. Orvos felügyelete nélkül a komplex kezelés nem végezhető (diagnózis, kontraindikációk megállapítása, kezelési szövődmények ellenőrzése az orvos feladata!)

  • kézi nyirokdrenázs (nyirok elvezetés)
  • kompressziós pólya szakszerű alkalmazása
  • a pólyák használatát a betegnek/hozzátartozónak meg kell tanítani, amelyet folyamatosan tud alkalmazni
  • torna
  • az ödémafolyadék elvezetése után gyógyharisnya, amely segít megőrízni az ödémamentes állpotot
A vénás keringési elégtelenség kezeléséhez szükséges segédeszközök

A vénás keringési elégtelenség kezeléséhez szükséges segédeszközök

A kompressziós pólya csak akkor hatékony, ha szakszerűen történik az alkalmazás

A kompressziós pólya csak akkor hatékony, ha szakszerűen történik az alkalmazás

A nyiroködéma stádiumai

A nyiroködéma fennállásának ideje meghatározza a nyiroködéma súlyosságát, az un. stádiumokat:

  • Stádium I: ujjbenyomatot tartó, pihenésre visszafejlődő ödéma
  • Stádium II: ujjbenyomatot tartó ödéma, kezelés nélkül nem fejlődik vissza
  • Stádium III: ujjbenyomatot nem tartja az ödéma, mert a szövetekben nagyon sok a felszaporodott anyag, gyakoriak a szövődmények
  • Stádium IV: az állapotot elefántiázisnak nevezik, gyakoriak a szövődmények, pl. fertőzések, bőrsebek, daganatok, amelyek az életet is veszélyeztethetik
I. stádiumú nyiroködéma

Az I. stádium tünetei pihenésre megszűnnek

Nyiroködéma II. stádium

A II. stádium tünetei pihenésre nem tünnek el

Nyiroködéma III. stádium

III. stádiumú nyiroködéma

Nyiroködéma IV. stádium

IV. stádiumú nyiroködéma

A nyiroködéma eredetű sebek, fekélyek kialakulásának okai

A sebek kialakulásának több oka van.

  1. Nyirokcsorgás (lymphorrhoe)
  2. Nyirokér tágulat (lymphangiectasia)
  3. Vénás elégtelenség + nyiroködéma társulása
  4. Fertőzések (pl. orbánc)

Minden esetben az vezet a seb kialakulásához, hogy a hám megsérül, folyamatos irritációnak van kitéve, mert a szöveteket feszítő nyirokfolyadék „szétfeszíti a hámot”. A nyirokfolyadék a felszínre tör, feláztatja, macerálja a hámot. Sebek kialakulása esetén az ödémamentesítő kezelést szakszerű sebkezeléssel kell kiegészíteni.

Nyirokcsorgás (lymphorrhoea)

Nyirokcsorgás azért alakul ki, mert a bőrben felgyülemlett nyirokfolyadék nyomást gyakorol a hámra és a nyomás következtében a hám „megreped”. A nyirok szivárgás a hámot feláztatja, egyre nagyobb lesz a hámfosztott terület és a seb folyamatosan mélyül, fertőzések alakulnak ki.

Nyirokér tágulat (lymphangiectasia)

Nyiroködémában a felszaporodott nyirokfolyadék kitágítja a nyirokereket és azok telve a nyirokfolyadékkal felnyomják a hámot, úgy néznek ki, mint kicsiny hólyagok a bőrön (16.kép). A kitágult nyirokerek felett a nyomástól a hám elvékonyodik, kis nyomásra, dörzsölésre, a bőr megvakarására ez a vékony hámréteg megsérül, hámfosztott terület, majd seb alakul ki.

Vénás elégtelenség + nyiroködéma társulása

A vénák elégtelen működése ( tágult visszerek, visszérgyulladás) esetén gyakori a lábszársebek kialakulása. A folyamathoz gyakran társul a nyirokerek elégtelen működése és ez okozza a két betegség együttes előfordulását. A visszérbetegségben a gyulladás miatt gyulladt, hámló, viszkető bőrgyulladás is jelentkezik, ezt a gyulladást és a következményes hámsérüléseket tovább súlyosbítja a nyirokfolyás.

Fertőzések (pl. orbánc)

Nyiroködémában a bőrfertőzések gyakoriak. Különösen súlyos formában zajlik az orbánc, amely a bőr bakteriális fertőzése. Ennek az a magyarázata, hogy a nyiroködémában a bőr védekezőképessége csökken. Ez azért alakul ki, mert az elégtelen nyirokkeringés nem tudja a fertőzés helyére szállítani azokat a fehérvérsejteket, amelyek képesek a baktériumok elpusztítására. A súlyos gyulladással járó orbánc esetén hólyagok keletkeznek, mert olyan nagyfokú a bőrben az ödémafolyadék felszaporodása, hogy a nyomás felemeli a hámot. A felületes sebek mélyűlhetnek, és mélyebb sebek is keletkezhetnek.

Sebek kialakulása esetén az ödémamentesítő kezelést szakszerű sebkezeléssel kell kiegészíteni.

A kezeletlen nyiroködéma esetén a feszülő hám sérül, sebek alakulnak ki

A kezeletlen nyiroködéma esetén a feszülő hám sérül, sebek alakulnak ki.

Nyiroködéma

A pangó nyirokfolyadék feszíti a hámot, amely „megreped” és nyirokcsorgás alakul ki, A nyirokfolyadék feláztatja a hámot és sebek keletkeznek.

Nyirokcsorgás (lymphorrhoea)

A nyirokfolyadék sárgás színű, vízszerű folyadékként ürül a bőrből.

Nyirokér tágulat (lymphangiectasia)

A pangó nyirokerek az ödémafolyadék nyomása következtében elődomborodnak a bőr felszínén. Gyöngyházfényű hólyagoknak látszanak.

Nyirokcsorgás (lymphorrhoea)

Vénás elégtelenség és nyiroködéma társulása, a hám gyulladt, hámló, a sebek fertőzöttek.

Nyirokcsorgás (lymphorrhoea)

A nyiroködémában gyakori bőrfertőzés következtében orbánc alakul ki, amely a súlyos gyulladás miatt kisebesedik.

Nyiroködéma képgaléria (kattintson a részletekért!)