Lágylézer terápia a krónikus sebek kezelésében

Az alacsony intenzitású fényt alkalmazó lágylézer terápia hatásának klinikai vizsgálatai a cukorbeteg lábon kialakult sebek kezelésében – a hagyományos sebkezelési módszerekkel kombinálva – egyértelműen pozitív eredményeket mutatnak. A lágylézer befolyásol több sejtélettani mechanizmust, amelyek segítik a sebgyógyulást. A kutatási eredmények alapján az Istenhegyi Klinikán is elérhető lágylézer eljárást ezért érdemes alkalmazni a nehezen gyógyuló sebek kezelésénél a szintén hatékony lökéshullám terápiával ötvözve.

A cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye a sebek kialakulása a lábon. A nehezen vagy nem gyógyuló sebek a kialakuló bakteriális fertőzések miatt gyakran vezetnek amputációhoz. A sebek kialakulása több tényező együttes jelenlétére vezethető vissza: a cukorbetegség következtében az erek és a bőridegek egyaránt károsodhatnak, és kóros nyomáspontok, hámsérülések, bőrkeményedések alakulnak ki. A szövetelhalás az ízületeket és a csontokat is érintheti. A sebek kialakulásakor a kiváltó okot már nem lehet maradéktalanul megszüntetni, új módszerekkel azonban lehetőség van rá, hogy a tünetek tartósan javuljanak.

A lökéshullám-terápia néven ismert eljárás mellett a hatásos módszerek egyike az alacsony intenzitású (lágy) lézer terápia is, amely a sebészeti és a különféle esztétikai beavatkozásokhoz is használt lézerekkel ellentétben nem melegíti fel a szöveteket. (A módszer az angol szakirodalomban Low Level Laser Therapy néven ismert, rövidítve LLLT).

Mi a lágylézer terápia?

A módszer során olyan lézert alkalmazunk, amely alacsony intenzitású fényenergiát juttat a sebek szöveteibe. A sejtek által felvett fényenergia nem hevíti fel a szöveteket, azonban a sejtek különféle élettani folyamatait serkenti. A módszert „lézertűnek” vagy „lézerakupunktúrának” is nevezik: nem valódi tűről van szó, hanem olyan optikai rostokról, amelyeket az akupunktúrás pontok fölé helyezve alkalmaznak. Ezen a módon minimálisra csökkenthető a fény bőrfelületről történő szóródása és maximalizálható a sejteket stimuláló fény mennyisége.

A lézertűkön keresztül kiáramló fény többféle hullámhosszú fénysugárból áll, például a 685 nanométeres hullámhosszú vörös és a 785 nanométeres hullámhosszú infravörös fénysugarakból. Ezek a fénysugarak 2-3 centiméter mélységben hatolnak be a bőr alá. A páciensek a terápia megkezdésekor jellemzően semmit nem éreznek, és 5-10 perc elteltével is mindössze csak enyhe melegség, illetve egy vibrálásra hasonlító érzet szokott jelentkezni. A 405 nanométeres hullámhosszúságú kék fénynek baktériumölő hatást is tulajdonítanak, így ez a hullámhossz is alkalmazható a lágylézeres kezelések során.

Hogyan segíti a lágylézer terápia a lábon kialakult sebek gyógyulását?

Az alacsony energiájú lézersugarak sebgyógyulásra gyakorolt pozitív hatásait több tanulmányban is vizsgálták. Ezek egyike volt egy egészséges résztvevőkkel végzett, randomizált (a betegek véletlenszerű kiválasztása), háromszorosan vak (a beteg és az alkalmazók nem tudják, hogy milyen kezelést alkalmaznak), placebokontrollált ( a betegek egy csoportja nem a hatékonynak vélt kezelést kapja) vizsgálat. A módszer kizárja, hogy a kutatókat befolyásolja, hogy milyen kezelést kapnak a vizsgált személyek, mert az meghamisíthatná a vizsgálati eredmény értékelését.

A vizsgálatban a résztvevők alkarján található sebek gyógyulási sebességét mérték 620 és 820 nanométer hullámhosszúságú lágylézeres, illetve sima fényt kibocsátó lézer alkalmazását követően.

Az eredmények azt mutatták, hogy a nem hatékony fénnyel kezelt csoportnál (placebo csoport) nem volt sebgyógyulás. Összehasonlítva a lágylézerrel kezelt csoporttal, azt találták, hogy ebben a csoportban fokozódott a sebfelület összehúzódásának mértéke, vagyis felgyorsult a sebgyógyulás folyamata. Megfigyelték, hogy nemcsak a lézerrel kezelt sebek gyógyultak jobban, hanem az ugyanazon alkaron található, közvetlenül nem kezelt sebek is: a szerzők ennek a vizsgálatnak az alapján arra következtetnek, hogy a lágylézer-kezelés közvetetten a kezelt sebfelületek környékén elhelyezkedő területekre is szövetserkentő hatással van.

Mennyire hatékony a lágylézer terápia a sebkezelésben?

Gesa Meyer-Hamme és Sven Schröder, a hamburgi Egyetemi Orvosi Centrum (University Medical Center Hamburg) kutatói összesen több mint 1700, a cukorbeteg láb kezelésével foglalkozó tanulmányból választottak ki 22 olyat, amely a lágylézer-kezelések sebgyógyulásra gyakorolt hatásait vizsgálta. 8 ezek közül sejttenyészeteken végzett vizsgálat volt, 6 állatokon végzett kísérlet, 8 pedig cukorbetegek bevonásával végzett klinikai vizsgálat.

A sejttenyészeteken végzett vizsgálatok eredményei

Arra egyelőre nincsen egészen pontos magyarázat, hogy az alacsony intenzitású lézerfény miként gyorsíthatja a cukorbeteg lábon kialakult fekélyek gyógyulását.

A sejttenyészeteken végzett vizsgálatok eredményei többek között arra utalnak, hogy a sejtek infravöröshöz közeli hullámhosszú fénnyel történő besugárzása biostimuláló hatású. Ez azt jelenti, hogy azoknak a szöveti fehérjéknek a koncentrációja, amelyeket növekedési faktornak neveznek, mert a szövetek újraképződését befolyásolják, növekszik a lézerrel kezelt szövetekben. A sejtkultúrákban növekedett a transzformáló növekedési faktor-béta 1 (TGF-béta 1) és a mátrix (a sejtek közötti alapanyag) metalloproteináz-2 (MMP-2) tartalma.

Az állatkísérletek eredményei

Az állatkísérletek eredményei – a sejtkultúrákkal végzett vizsgálatok eredményeihez hasonlóan – szintén számos olyan, a sebgyógyulást elősegítő sejtélettani folyamatot tártak fel, amelyekre pozitív hatást gyakorol az alacsony intenzitású lézerrel történő besugárzás. Ezek egyike a nitrogén-oxid molekulával összefüggő jelátviteli útvonal: a 470 nanométeres hullámhosszúságú kék fény esetében például egy hét alatt 50 százalékos javulást lehetett elérni a sebek nagyságának csökkenésében a lézeres besugárzás nem kapó állatokkal összehasonlítva.

Egy másik állatkísérletben a 830 nanométeres hullámhosszúságú infravörös-közeli fény hatásait vizsgálták: ez szintén jelentős mértékben elősegítette az állatok sebeinek gyógyulását a nem kezelt csoporthoz képest. Itt többek között a kötőszövetek gyorsabb újjáépülését tapasztalták, amely a besugárzást nem kapó állatokénál szabályosabb, az egészséges kollagén rostokhoz hasonló szerkezetű kötőszöveti rostok kialakulásával párosult.

További állatkísérletekben a gyulladásos folyamatok intenzitásának mérséklődését is megfigyelték, ezen kívül a kollagént is termelő sejtek (miofibroblasztok) osztódása, azaz aktivitása is fokozódott.

A klinikai vizsgálatok eredményei

A randomizált klinikai vizsgálatok egyikében a 660 és a 890 nanométeres hullámhosszúságú fény sebgyógyulásra gyakorolt hatásait vizsgálták 23 olyan betegnél, akiknek lábán a cukorbetegség miatt kialakuló, nem gyógyuló fekélyek voltak jelen. A kezelt csoport tagjainak mindegyikében gyorsabb sebgyógyulást tapasztaltak a 90 napos kezelést követően, mint ami a hagyományos sebkezelésben részesített csoportban volt tapasztalható.

Egy másik klinikai vizsgálatba 60 beteget vontak be, akiknek a lábán sebek voltak: a hagyományos sebkezelési módszerek mellett 32 betegnél alkalmaztak alacsony intenzitású lézerfényt (633 nanométeres hullámhossz), a maradék 28 beteg pedig csak a hagyományos sebkezelési módszerekben részesült (az első csoportban 18 cukorbeteg, a kontrollcsoportban pedig 14 cukorbeteg volt). A sebgyógyulás sebessége egyértelműen gyorsult a kombinált kezelés kapó csoportban. A kutatók szerint a lézerfény hatására a sebfelszín sejtjeiben stresszfehérjének is nevezett fehérjék képződnek, amelyek elősegítik új sejtek kialakulását, segítik a baktériumok elleni védekezést is.

Egy harmadik, ugyancsak a kombinált és a hagyományos kezelés hatásait összehasonlító vizsgálatban szintén a lézerfénnyel is kezelt csoportban tapasztaltak gyorsabb sebgyógyulást: a

4-800 nanométeres hullámhosszúságú fénnyel kezelt 10 lábfekélyes beteg közül 9-nél tapasztalták a sebek teljes gyógyulását a kezelés végére, szemben a hagyományos módszerrel kezelt 6 beteggel, ahol ez az arány 90 százalék helyett csak 33 százalékos volt (vagyis 6-ból csak 2 betegnél záródtak össze teljesen a lábon kialakult sebek).

A lágylézer-kezelés helye a cukorbeteg láb sebkezelésében